A sötét, fonalszerű háló finom rajzolata a háttér világos felületével erős kontrasztot alkot, így a kompozíció szinte tusrajzszerű karaktert kap. A kusza, mégis ritmikusan ismétlődő szálak egyszerre idézik egy természetes szövet szerkezetét és egy absztrakt grafikai mintázatot. A kép erejét a vonalak sűrűsége, az áttört felületek és a negatív tér kiegyensúlyozott játéka adja, amely egyszerre kelt organikus és építészeti hatást.
