A vibráló ultramarin kék felület sejtszerű ismétlődése egyszerre idézi a mikroszkopikus világ komplexitását és a kortárs parametrikus formatervezés kísérletező szemléletét. Az egymásba kapcsolódó elemek sűrű struktúrája erőteljes texturális élményt teremt, ahol a szín önálló térformáló eszközzé válik.
