A lebegő, organikus formákból épülő kompozíció a fény által szinte anyagtalanná válik, így a tér inkább érzékelhető, mintsem meghatározható. A lágy ívek és az áttetsző rétegek egy nyugodt, biomorf világot idéznek, ahol a szerkezet és a költőiség természetesen fonódik össze.
