A kép a legegyszerűbb geometriai elemek – síkok, élek és ívek – kapcsolatából épít fel összetett térélményt, bizonyítva, hogy a forma ereje nem a díszítettségben, hanem az arányok és viszonyok pontosságában rejlik. A fény által kirajzolt határok a tömeget szinte absztrakt kompozícióvá alakítják, ahol a tér már nem háttér, hanem a forma aktív alkotóeleme.
